A kórus Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara néven alakult Nyitrán, 1964 novemberében. Alapító karnagyai között volt Ág Tibor, Janda Iván, Schleicher László és - a szlovákiai magyar kórusmozgalom felélesztéséért fáradhatatlanul munkálkodó - Szíjjártó Jenő. Szíjjártó Jenőnek (politikai okokból) az első próbák után távoznia kellett. Helyére Takács András közreműködésének köszönhetően került vendégkarnagyként Vass Lajos, aki már 1965 elején hozzáfogott a kórus művészi fejlesztéséhez. Akkor több mint 100 tagja volt a CSMTKÉ-nak. (Ez a rövidítés néhány hónap alatt közismertté vált a szlovákiai magyarok körében, és még ma, a névváltás után is sokan így nevezik .)

A kórus tagjai szlovákiai magyar pedagógusok (és újabban nem pedagógusok is), akik havonta egy alkalommal (péntektől vasárnapig) találkoznak a fellépés színhe-lyéhez közel eső települések valamelyikén. Repertoárjának nagy részét az egyhetes nyári táborokban tanulja meg.

Mivel a kórusban számos karnagy és zenetanár énekel, a próbák egyúttal a karnagyképzés szerepét is betöltik. Így volt ez az első évtizedekben, amikor Janda Iván és Vass Lajos foglalkozott a fiatal karnagy-jelöltekkel, és így volt később is, amikor Tamási László (1993—1996) vagy Sapszon Ferenc (1997—2006) volt a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának karnagya. Ma a művészeti vezető, Józsa Mónika és a magyarországi vendégkarnagy, Tóth Árpád feladata, hogy a kórusvezetés iránt érdeklődő fiatalokat hasznos szakmai tanácsokkal lássa el.

A CSMTKÉ először 1965 áprilisában lépett fel Nagymegyeren. Első hivatalos bemutatkozása 1965. május 23-án volt a komáromi Jókai Napokon. Még ugyanebben az évben fellépett a Csehszlovák Rádió pozsonyi hangverseny-termében és a budapesti Zeneakadémián, ahol Kodály Zoltán is meghallgatta a fiatal kórus szereplését.

Fennállásának első másfél évtizedében a CSMTKÉ számos külföldi turnén (az NDK-ban, Lengyelországban, Finnországban, Bulgáriában, Ausztriában és – természetesen – Magyar-országon), fesztiválon és versenyen (Debrecen, Cork, Miedzyzdroje, Middlesbrough) vett részt, és mindenhonnan komoly díjakkal, elismerésekkel tért haza. Ezt követően ritkábbá váltak a külföldi szereplések. 1978 után hét évig kellett várni a következő nyugati szereplésig. Ennek ellenére 1985-ben, a Goriziai Nemzetközi Kórusversenyen a CSMTKÉ az élvonalban végzett.

1992. november 6-án – súlyos betegség után – elhunyt Vass Lajos. Halála után Tamási László vette át a vendégkarnagy szerepét, és készítette fel a kórust a loretói Nemzetközi Egyházzenei Fesztiválon való szereplésre. A művészeti vezető továbbra is Janda Iván maradt. Ebben az időszakban járt az énekkar Tordaszentlászlón, Debrecenben (a Bárdos Lajos Szimpóziumon), Balatonalmádiban és az olaszországi Teramóban. Ekkor vette fel a CSMTKÉ Vass Lajos nevét, és ekkor nyert 2. díjat a kórus a bécsi Nemzetközi Franz Schubert Kórusversenyen.

1997 februárjától Sapszon Ferenc vállalta el a vendégkarnagyi teendőket. Kitartó munkájának köszönhetően a Tanítókórus 2000 decemberében II. díjat nyert a Kodály Zoltán II. Magyar Kórusversenyen, és elnyerte a kötelező mű legjobb előadásáért járó különdíjat is. Ebben az időszakban jelent meg a Vass Lajos emlékezete című tanulmánykötet a Püski Kiadó gondozásában, ekkor tüntette ki a Magyar Köztársaság elnöke Pro Cultura Hungarica-díjjal Janda Ivánt, és ekkor ítélte oda a Márai Sándor Alapítvány a Vass Lajos Kórusnak a Nyitott Európáért-díjat.

2006 nyarán Józsa Mónika vette át Janda Ivántól a művészeti vezető feladatait. A vendégkarnagyi teendőket 2007 januárja óta Tóth Árpád látja el. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa az ő vezetésük alatt szerzett 2008 novemberében aranykoszorús minősítést, és nyerte el a legjobb műsor­-összeállításért járó különdíjat a prágai Adventi és Karácsonyi Kórusművek XVIII. Nemzetközi Kórusversenyén. 2009 márciusában az énekkarnak a Rákóczi Szövetség és az Esterházy Emlékbizottság Esterházy Emlékérmet adományozott. A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusát 2009. december 16-án, Kodály Zoltán születésének 127. évfordulóján kórus-kategóriában KÓTA-díjjal tüntette ki.